Már megint felriadtam hajnalban,és a tavaly nyáron történteket éltem át újra.Nagyon rég nem voltak rémálmaim,főleg nem ilyen sokáig.Már kezdtem azt hinni végre megszűntek,de sajnos tévedtem...
Gyorsan elmentem lezuhanyozni,majd magamra kaptam egy fekete nacit, egy pink felsővel, egy térd alá érő magassarkú csizmával és természetesen a bőrdzsekimmel.Aztán lerohantam a konyhába ahol már-vagy még(ki tudja)- nem volt senki.Ittam egy kávét,aztán a motoromra pattantam és a suliig lévő negyedórás utat végig száguldottam.Már ott várt rám a barátom,Dave-azt hiszem, de lehet.hogy Tom?végül is mindegy- majd egy gyors csók után a terembe rohantam ahol egyetlen és igaz barátnőm várt.
-Kate!Hogy-hogy ilyen korán? Hol marad az,hogy "be se jövök a 3. óráig?-Kérdezte,hangom nem túl hűen utánozva Em.
-Már megint álmodtam.-Zártam rövidre.
Barátnőm arca rögtön elkomorult.Ő volt az egyetlen aki tudott a "kis incidens"-ről. Csak neki mondtam el mi történt.Vele mindent megosztottam,mindent tudott rólam.Még azt is,hogy a kedvenc színem a rózsaszín,pedig mint "az iskola fő lázadója"nem igazán osztottam meg.
-Azt hittem végre megszűntek!
-Én is!-Nem nagyon volt kedvem beszélgetni,pedig nem tehetett róla,hogy azok a borzalmas képek újra előtörnek az álmaimban.
-Ne legyél ilyen !El tudom hinni,hogy borzalmas,de már lassan egy éve történ mind ez.
-Igen életem legpocsékabb egy éve volt!Kis híján elveszítettem az ösztöndíjam a Cambridge-i egyetemre,a szüleimmel szóba se állok,a pasijaimat hetente váltogatom,de nagyon jó nekem!Pontosan te vagy az egyetlen aki tud erről!Persze Isteni az,hogy az utcán is rám köszönnek olyanok akiket nem ismerek,meg mindenki olyan akart lenni mint te,és úgy is akar öltözködni,de ezt inkább passzolnám,ha normális életem lehetne!Átadom a helyem Tessnek,ő úgyis pontosan olyan mint a filmbeli,gonosz iskolai boszorkák!-Fakadtam ki.Persze halkan,ugyanis a legtöbben azt hiszik TÖKÉLETES életem van.Na ja.Csak is.Mert létezik olyan...
-Jól van,csak próbáltalak kicsit felvidítani.Már el is felejtettem milyen morcos vagy ha nem alszod ki magad rendesen.
Szerintem folytatta is volna ha,nem jön be Miss Parker. Még a neve is olyan furi! Alsóban imádta mindenki aztán elhagyta a barátja és most egy házsártos öregasszony lett.
-Miss Diamond kérem jöjjön ki,ha már megtisztelte az órámat azzal,hogy befáradt.
Kelletlenül kivánszorogtam a táblához.Szerencsémre -és a tanár szerencsétlenségére-este átnéztem az anyagot,meg hát a bioszt még szeretem is szóval,nem volt nehéz dolgom.
-Jól van,menjen a helyére.Ez egyszer mázlija volt!Miss Blake! Ugye nem alszik?Jöjjön csak ki!
És ez így ment 45 percen keresztül!!Azt hittem meg fogok halni!
-Siralmasan teljesítettek!Ez teljességgel elfogadhatatlan!Következő órán felelni fogunk ebből és a 39. leckéből.-Ezzel a mondattal ki is vonult!Hála Istennek!
-Végre!Komolyan azt gondoltam,hogy meg akar ölni!Bár ez az Ő esetében nem is lenne annyira szokatlan-morgolódott mellettem Em.
-Nyugodj meg,én is.Tényleg mit tervezel a hétvégére?-váltottam témát.
-Jó,hogy kérdezed fantasztikus hírem van!A nagybácsikámnak sikerült jegyet szereznie a One Direction zártkörű koncertjére!Szombaton,pontosan 16:00-kor kezdődik és azt követő partira is megvagyunk hívva!
-ÚRISTEN!Nem hiszem el!!!!!Tényleg kikönyörögted Paulnál a jegyeket?!Ugye tudod,hogy imádlak és,hogy te vagy a legjobb barátnő?
Már most tudom,hogy alig várom a holnaputánt!Nem érdekel mi fog jönni,de a hétvégém csodás lesz,az már biztos!Már csak az alibim kell kitalálni,mit mondok otthon...
Sziasztok!
Itt van az első rész.Remélem tetszett nektek.Szerintem nem lett annyira vészes!:p
Nem is gondoltam azt,hogy ilyen nehéz blogot írni,olyan könnyűnek tűnt.Most már megértek minden kedves bloggert!
Szép estét,
Charlotte!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése